Az utóbbi napok, mint annyi más családnál, nálunk is a rokonlátogatásról, evés-ivásról, közös bulizásról szóltak.
Kezdtük Nagytesó szokásos karácsony előtti táncfellépésével, ami már sötétedés után kezdődött, így az az esténk is hosszúra nyúlt. A nagy teremben, ahol az előadás volt, sok-sok ember gyűlt össze, mindenki az én Nővérkémre volt kíváncsi! - Gondolom. A műsor elején vad táncba kezdtem Anya ölében, mert ismerős, a rádióban mostanság sokat hallott zenék szóltak. Később kissé lecsillapodtam, és az Anya által előre elkészített harapnivalókat fogyasztottam. Néha átkéredzkedtem a Mami ölébe - mintegy 10 másodpercre - majd vissza Anyához. Mikor vége lett, már nagyon fáradt voltam.
Másnap már igen nagy sürgés-forgás volt nálunk. Anya ideje nagy részét konyhában töltötte, mert mindenféle süteményt készített, szerencsére én is kaptam belőlük! De a legnagyobb meglepetés következő reggelen ért, mikor óóóóriási gyönyörűséges karácsonyfát pillantottam meg a nappalinkban, majdnem akkorát, amekkorát az üzletekben láttunk! Ezen a napon minden nagyszülőm eljött hozzánk, s átadták a fa alatt talált becsomagolt meglepiket. Persze a nagy izgalmak közepette a délutáni alvásom kissé megcsúszott, így elég fáradtan botorkáltam az ajándékok és a rokonok közt ingázva. Tesó váltakozva adta elő újra meg újra a suliban tanult karácsonyi verseket, dalokat illetve a fellépő táncát.
Ezt követően mi mentünk vendégségbe autóval, ott további rokonok borítottak további puszikkal és újabb csomagok is felbontásra kerültek. Ezek elemezgetése és össznépi vihánc miatt ismét elmaradt az ebéd utáni pihi, így aztán a hazafelé vezető úton kissé elpilledtem. Állítólag Tesót sem kellett biztatni egy kis sziesztára a kocsiban...
A karácsonyfánk továbbra is a nappali sarkában áll, legalább több időm lesz megismerni a színes díszeket és égőket, aminek a drága Szüleim nem annyira örülnek!
