Nagggyon szeretem! Az egyik kedvenc kajcsim! Anya nagyon finom pörköltet szokott főzni még finomabb nokedlivel, amit tényleg szívesen fogyasztok. Egyre inkább élvezem, hogy ugyanazt eszem, mint a családom, önálló tányérból, önálló kanálkával...vagy ha megunom, kézzel. Na jó, ez a kanalas dolog még nem annyira megy, így Anya be szokott segíteni. Mert néha nem a megfelelő végét fogom a kanálnak, netán fordítva tunkolom az ételembe, és az üres kanalat nyomom a számba.Már a bölcsiben is észrevették a külön kanál igényemet. Ilyenkor azért extra szalvétákra és időnként készenlétben álló takarítónőkre is szükségem van...Ott sajnos pörköltet még nem kaptunk, de mindenféle színű és egyforma ízű főzelékeket igen.
Ami még nagy élmény, hogy Apa nekem szokta adni további használatra a pörköltjéből a csontot. No nem azért, mert a kutya messze van, hanem mert szándékosan hagy rajta finom husikát, amit én előszeretettel lerágicsálok a 11 és fél fogammal és nyaldosom a nyelvecskémmel. Akkor szabnak csak gátat eme élvezeteknek az én drága szüleim, mikor a puha csontot kezdem rágingálni. Biztosan az éhenhalástól féltik a kutyusunkat!
