Mint már korábban is volt róla szó a zene és a tánc minden formáját szeretem.
Napjaim legnagyobb részét a talpaimon illetve a lábujjaim hegyén állva töltöm, így elérem a nappaliban lévő szerkentyűt, aminek világító gombjai vannak. Ezeket szívesen piszkálom tekergetem, nyomkodom, míg számomra megfelelő nem lesz az eredmény. Ilyenkor vad fejrázásba és rogyasztásba is kezdek, sőt a riszálás tudományát is magas fokon kezdem művelni.
Van, hogy túlkiabálom a masinából jövő zenét, ekkor az egész kis családom a segítségemre siet, mert azt gondolják, valami bajom van. Mikor nyugtázzák, hogy csak jól érzem magam, Nagytesó is szívesen csatlakozik hozzám a szórakozásban.
Van egy gombos játékunk is, amit Nagytesóval ketten szoktunk püfölni, érdekes koncertet okozva ezzel. Mikor Anya kezeli a játékot, kicsit tetszetősebb az eredmény, s néha egy-egy ismerős dallam is fel szokott csendülni.
Esténként fürdetéskor Anya mindig ugyanazokat a dalokat énekli nekem, ugyanolyan sorrendben, így mindig tudom, hogy közeleg a lefekvés ideje. Mikor Apa fürdetett egyszer, próbálta rekonstruálni a fektetési rituálét, de az nem sikerült olyan jól. Azért aznap is elaludtam ...
